Mai modern világunkban jellemzően az emberek a jóga fogalmát a különböző látványos, vagy kevésbé látványos testgyakorlatokkal azonosítják, amely érthető, hiszen manapság ez a része került leginkább előtérbe. Látványvilága sokszor igazán megragadó, így az emberek figyelmét is könnyedén felkelthetjük vele. Sokak számára már ez is éppen elegendő ahhoz, hogy jógázni kezdjenek, hiszen ki ne szeretne rugalmas s közben erős, fiatalos testet magának, amely által a hétköznapi élet is könnyedebb lehet. Sokan választják tehát napjainkban a jógát, mint egy sportolási lehetőség, mozgásforma a test karbantartására. Jógaoktatóként úgy látom, hogy az is nagyszerű, ha valaki ennyi figyelmet és időt szeretne szánni önmagára. Azonban nem árt kicsit jobban megismernünk magának a jóga fogalmának valódi tartalmát ahhoz, hogy láthassuk mi az a mélység, amelybe mi szeretnénk alámerülni, hiszen egyéni célunk megfogalmazódásához, s később az e felé vezető úton való haladáshoz ez elengedhetetlen lesz. A jóga folyamatának többféle felosztását ismertetik az ősi hagyományok, azonban most ezek közül a nyugaton leginkább ismert Patanjali féle nyolcfokú vagyis ashta-anga (nem összekeverendő a ma közismert ashtanga vinyásza megnevezésű jógastílussal) jóga gyakorlását vesszük alapul. A jóga maga a hagyományok szerint valójában maga az élet, ahogy megéljük és ennek a testet karbantartó gyakorlatok csak egy tartópillérei a nyolc oszlopból. 

Ez a nyolc részre tagolódó rendszer a következő elemeket tartalmazza:
jama – irányelvek (legkisebb ártásra való törekvés, őszinteség/igazmondás, lopástól való tartózkodás, mentesség a gyűjtögetéstől/felhalmozástól és az ehhez való ragaszkodástól),
nijama – előírások (tisztaság, megelégedettség, önuralom, az ősi iratok tanulmányozása, a tanítások iránti odaadás),
ászana – testtartások,
pránájáma – légzésirányítás,
pratyáhára – érzékek visszavonása,
dhárana – koncentráció,
dhjána – meditáció,
szamádhi – tökéletes megvalósítás.

Ezek alapján láthatjuk, hogy maga a jóga eredetileg mind az életvitelünkre, mind az életben tanúsított hozzáállásunkra és gondolkodásmódunkra, valamint napi fizikai és mentális gyakorlataink végzéséhez egyaránt tartalmaz iránymutatásokat.
Ha „jógázni” szeretnék, akkor a jóga testhelyzeteken (ászanákon) kívül foglalkoznom kell a többi részével is a jóga folyamatának?
Természetesen nem, ha nem érzed szükségét. Ezt mindig magadnak kell eldöntened, hogy gyakorlásodnak mi a célja és mi aszerint fogunk együtt dolgozni, hogy mik a személyes igényeid és mi az az út, amely által a te céljaidhoz tudunk együtt haladni és elvezetni téged. Amennyiben, a te célod, hogy tested rugalmas maradjon, és ne essen nehezedre egy cipő felvétel, akkor ezen fogunk dolgozni együtt, de ha a te célod inkább az lenne, hogy a jógát nem csak testi szempontból ismernéd meg, hanem mellette kicsit mélyebben is megismerkednél a jóga folyamataival (például pránájáma – légzőgyakorlatok, dhjána – meditáció formájában) akkor gyakorlásodat ezen irányvonalon haladva fogjuk vezetni.